Zord Mosoly / Grim Smile

Zord Mosoly / Grim Smile
Ha kellek, használj ki,
Ha támasz kell, nehezedj rám,
Ha fáradt vagy, leszek majd tested,
S felejts el, ha jő a halál!
Kegyes hazugság,
Hogy érdekel az életem.
Egy játék csak, hogy felemészd
Törött, sebzett lelkem.

Egy zord mosoly az arcodon,
Átlátok a mázon,
Sem igazság, sem józanész,
Üres vagy, én látom!
Hálás lennél, ha azt mind megtenném?
… a vágyaid, az álmaid
Elemészt lassan a kegyetlenség.
… a gondolat, az önzetlen tett
Féreg! Korcs vagy!
Elér majd a végtelen szenvedés.
Féreg! Tolvaj!
Szánalom és megvetés.
Ahogy öregedik a szív, egyre hidegebb is lesz,
A zsarnokság tavaszán bánat földből nyílik virág.
Az emberi dolgok elszáradnak, mint egy barna levél,
Sosem mondják ki az érzéseket, nem tudni miért.