Fák Temetése

Fák Temetése
Sárga falevelek színezték a tájat,
A hosszú öszbe minden fa belefáradt.
Megbarnult az erdö, s nem dalolnak
Az énekes hangú, szép tollú madarak.
Lábam alatt faág reccsen hirtelen,
Ez a hang, ez nekem a mindenem!
Az elmúlás órája a borongós ösz,
Melyet a temetés, a tél tetöz.
Tüz szaga, füst csalogatja orrom.
Halott fák testét hamvasztják valahol.
A tüzet esö mossa majd el,
S a hamvakból a szél emel.